Sziasztok! Az előző bejegyzésemben említettem nektek, hogy Selena egy újabb hatalmas márka reklámarca lett, mégpedig a Puma-é. A híresztelések szerint az énekesnő 30 millió dollárt keres ezzel a közreműködéssel, ami két évre szól. A fotósorozat mellé még egy interjú is megjelent, amelyet a Vogue honlapjára posztoltak 4 nappal ezelőtt, most pedig végre eljutottam odáig, hogy le is fordítsam, szóval már el is olvashatjátok!

Gratulálok az együttműködéshez, nagyon izgalmas!
Tudom, nagyon izgatott vagyok. Mikor az egész divatvilág kerül szóba – így fogom én hívni – úgy gondolom, hogy olyasfajta együttműködő dologgá vált, ahol az utcai viselet és a divat egybeolvad. Nagyon szép dolog, mert látom, hogy a lányok most szexinek érzik magukat, és nem feltétlen csak az edző ruhákban, hanem olyanokban, amelyekben edzhetsz, aztán utána felveszel egy pár aranyos cipőt, és utána kimész sétálni. Ezért olyan őrületes most. Már csak azzal, hogy felveszel valamit egy edzőnadrágra, vagy csak egy sima felsőt, és úgy érzed, hogy bármit megtehetsz.

Te személyesen mit választasz ebből az egész atletikus trendből? Ez olyasmi, amit gyakran viselsz?
Minden nap? Azt hiszem fontos, hogy magabiztosnak érezd magad abban, amit viselsz. Én csak ezzel törődöm igazán. Biztos akarok lenni abban, hogy bármiben, amit felveszek, jól érzem magam, mert az, hogy hogyan érzed magad kívülről, nagy hatással van arra, hogyan érzel belülről.

Mit veszel fel egy tényleges edzésre?
Mikor otthon vagyok, akkor nagyon intim tudok lenni. Talán csak egy sportmelltartót, és talán valami apró, apró aranyos dolgot. És mikor kint vagyok, akkor tipikus, valami szelídet, amiben szexinek érzem magam. Csak a rétegzésről, és az aranyos kis zoknikról szól.

Zoknik? Milyen zoknik?
Kis láncokat adok hozzá a zoknimhoz, mert egy kis varázst, szikrát csempész bele. Kis bokaláncokat, valójában. Én és az asszisztensem beszereztünk egy csomót Japánból, mikor turnézni voltam. Átmentem egy ilyen fázison, amikor csak bokaláncokat viseltem, és zuhanyoztam bennük. Egyszerű. Elveszítem a dolgokat, rajtam kell lenniük, érted, hogy értem?

Általánosan beszélve, sok gondot fordítsz arra, hogy mit viselsz, mikor kimész?
Attól függ. Nem szeretem, amikor az emberek azt érzik, hogy össze kell állítaniuk dolgokat, vagy stresszelniük kell emiatt. Ezért király az, amit a Puma csinált mostanság. Vannak ezek a darabok, és mind jól néznek ki együtt, szóval arról szól az egész, hogy felveszem ezt, meg felveszem azt.

Úgy értem, jelenleg én és a barátom megosztjuk egymással a szekrényünket, és különböző ötleteket vetünk fel. Néha csak felveszem ezeket a Puma dolgokat, és kimegyek a cipőimben. Csak egy kis aranyos randizós ruhát veszek fel, vagy valami a moziba. Magabiztosnak akarod érezni magad benne. Amikor elkezdesz stresszelni miatta, és azt érzed, hogy meg kell alkotnod egy bizonyos képet… Nem kéne így érezned.

Milyen darabokat osztotok meg egymással főként?
Kapucnis felsőket.

Szóval mi a véleményed a tornacipőkről?
Annyira megváltoztatták az életem (nevet). Igazából elfelejtettem, hogyan kell menni magassarkúban, srácok. Épp próbáltam rájönni újra az elmúlt néhány eseményen, amire elmentem, kissé elfelejtettem, hogyan kell járni magassarkúban- Olyan vagyok, mint Bambi, próbálom kitalálni, hogyan tegyem a lábaim a földre. Ez a legőrültebb dolog, mert annyira elkényelmesedsz a tornacipőkben, és most már bárhová viselheted őket. Most, hogy itt vagyok a városban – még itt leszek egy kis ideig – még jobb. Bárhová felvehetem őket egy aranyos ruhával. Az egész ruhatáram tornacipőkkel, és aranyos csizmákkal van vele, most meg néhány magassarkúval is.

Hány tornacipőd van jelenleg?
Úristen. Csak New York-ban? Azt hiszem nagyjából 20 pár, de ebbe nincs beleszámítva az, ami otthon van L.A.-ben. Most, hogy részese vagyok a Puma családnak, jó, mert lehetőségem van arra, hogy kiválasszam azokat, amik mindennel jól néznek ki.

Mikor bepakoltad a 20 pár cipődet, volt valamiféle stratégiád?
Igen, mert ha tudod, hogy valami aktívat fogsz csinálni, akkor biztosra kell menned, hogy kényelmesen érzed magad. És akkor ott vannak azok, amiket érinthetetlennek nevezek, mikor valaki hozzáér és duzzogni kezdesz. Azok olyan cipők, amik mindenkinek vannak, főként a srácoknak. Azt hiszem azokat a pasik bezárva tartják. Aztán vannak azok, amikben tudod, hogy sokat fogsz sétálni, és teszed, amit tenned kell. A hangulatomtól is függ: a sima magas szárúak, fekete, fehér, platformos. Ez az én hangulatom.

Mi a helyzet a színekkel? Van olyan szín, ami felé nagyon hajlasz?
Úgy érzem, hogy a színek, amiket viselek, általában elsődlegesek, néha másodlagosak. Tekintsünk csak vissza a hatodikos rajz cuccaimra. (nevet) Most már szeretem a kissé finomabb árnyalatú pirosat, vagy rózsaszínt, vagy kéket. Nagyon klasszikus személy vagyok, szóval ha egy kis színt adok hozzá, szeretem azt érezni, hogy nem túlzott.

Emlékszel az első pár tornacipődre?
Ó, igen. Azt hiszem azokat akartam, amiknek kerekei voltak, emlékszel? Mindennél jobban akartam őket. Nem tudom mit csináltam, de nem igazán vált be nekem. Azt hiszem egyszer viseltem őket, nem viccelek. 7 éves korom óta dolgozom, szóval a legrégebbi emlékeim a Barney és barátaiból vannak, ami nagyon vicces. Tegnap este beszélem erről, de az a stílus kezd visszatérni. Konkrétan hét éves voltam, de ahogy azok a cipők passzolnak azokkal a tapadós zoknikkal… annyira jellemző a jelenre is. Nem, mintha ijesztően néztem volna magam a Barneyban. Csak nevettünk azon, hogy milyen voltam benne, mert ez egy viccé válik a baráti körben. De ezek a legkorábbi emlékeim. Aztán öregebbé válsz, és más fázisokon mész keresztül.

Szóval azt mondod, hogy mostanában a tornacipő fázisban vagy?
Igen. Kezdtem úgy érezni, hogy szeretnék kicsit elszigetelt lenni. Kivettem egy kis szabadidőt, és szükségem volt arra, hogy szánjak egy kis időt magamra, mert ez az egész annyira megterhelő volt. Szóval mezítláb járkáltam a házamban, vagy zokniban, és bárhová is mentem, tornacipőt viseltem. Mindig is viseltem őket, de az elmúlt évben mindenképp ebben a fázisban voltam.

Milyen megközelítést alkalmazol az edzések során?
Mikor ilyesmiről van szó nálam, szeretném azt érezni, hogy minden stresszt szabadon engedek. Nem vagyok nagyon agresszív személy, inkább érzelmesebb. Szóval, nem azért, hogy elcsépeltek legyünk, de a nyújtástól tényleg azt érzem, hogy mindent kiengedek magamból. Szóval szeretem sokszor csinálni azt a nap folyamán. Néha a kandalló előtt, mert úgy jó meleg van.

Tekintettel erre az együttműködésre, van valami, ami miatt inspiráltnak érzed magad jelenleg?
Hogy őszinte legyek, az, hogy New Yorkba jöttem, nagyon inspiráló volt a számomra, mert egy percig élek itt, és soha nem laktam itt. 10 éve voltam itt munka miatt, de idejössz, elvégzed a munkádat, aztán elmész. De ez egy hatalmas város az utcai viselet számára, annyi ötletet kapok már attól is, hogy kimegyek kávét venni minden reggel, ami nem jött akkor, mikor kocsival mentek L.A.-ben. A barátnőm, Petra… Az ő környékén járkálok. Elmentünk a Queens-be múltkor este, olasz kajáért. Nagyon szeretem.